Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nyilvános programunk

Nemzeti Egység Mozgalom
Nyilvános Program:
1.) Közéleti korrupció visszaszorítása:
Az elmúlt 27 év politikai személyiségei, pártjai számtalanszor célul tűzte ki kormányra kerülése esetén a korrupció visszaszorítását, megszűntetését. Azonban a válsztások után ez a kérdés megoldatlan maradt minden kormány számára.
Valós lépéseket kell tenni ezen kérdés megoldásának érdekében, minden politikusnak, közéleti személynek, állami intézmények vezetőinek nyilvános vagyon-nyilatkozatot kell tennie, ki kell vizsgálni a gyanús vagyonosodást, azon személyek ellen akiknél felmerül a korrupció gyanúja, már a nyomozás ideje alatt záralávételt kell elrendelni a teljes vagyon vonatkozásában, a vád bebizonyosodása esetén teljes vagyon elkobzást, továbbá politikus esetén mentelmi jogának felfüggesztését követően a hatályos jogszabályok által előírt ítéletet kell hozni.
A politikai korrupciónak főben járó bűnnek kell lennie, hiszen a politikusok a nép szolgái, a nép akaratát hivatott érvényesíteni a demokrácia útvesztőiben, ezen felül példát kell mutatnia.
Hogy várható el a társadalomtól, hogy betartsa a törvényeket, ha azt még az sem képes betartani aki azokat megalkotta.
A korrupciós ügyek vizsgálatát nem csak a politikai elit között kell értelmezni, a korrupcióban érintett személyeket az állami intézmények minden területén felelősségre kell vonni. Nem megengedhető a korrupció sem a politikában, sem a bank szektorban, sem pedig az egészségügyi vezetők között.

2.) Munkabérek stabilizációja:    
Sokszor hallani a különböző médiákban, hogy Magyarország a munkabérek terén messze elmarad az európai átlagtól. Az előző években rengeteg hangazatos és jólcsengő kijelentést, látszat megoldást kaptunk a munkabérek kapcsán, azonban tényleges intézkedés itt sem történt. Legfrissebb élményünk a munkáltatói terhek csökkentése. Ez sem más mint látszat megoldás.
Ezen intézkedés hatására a munkavállaló nem fog többet kapni a munkájáért, hiszen ha kicsit is belegondolunk a munkáltatói terhek csökkentésével csak a munkáltatói profit növekedését idézik elő, de ettől még nem köteles emelni a munkabéreket.
Egyetlen valós megoldás létezik, ez pedig a munkavállaói adók csökkentése. Nem lehet kifogás, hogy az adó csökkentés veszélyezteti az államkasszát, mert ezeket az adókat többször fizetjük meg, előszőr levonják a bérünkből, majd ismét adózunk mikor a fizetésünket "kivesszük a bankból", végül harmadszor is adózunk mikor vásárolunk. Egyszóval háromszor fizetjük meg azt az adót amire csak egyszer volna szükség.
A munkabérek emelése kapcsán naponta hallani, hogy emelkedik a minimálbér, mégis több százezer munkavállaló dolgozik a minimálbér alatt. Hogyan lehetséges ez?
Úgy, hogy nincs megfelelő ellenőrzés. A minimálbért nem csak emelni kell, hanem a megfelelő állami szerveknek ellenőrizni kell annak valós kifizetését. A minimálbér lényege az lenne, hogy a munkavállalók MINIMUM ezt az összeget kapják a munkájukért. Meg kell szüntetni, hogy az emberek akár egy forinttal is a minimálbérnél kevesebbért dolgozzanak. Ennek ellenőrzésére nem kell külön pénz összeget fordítani az adó fizetők pénzéből, ezt a feladatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban NAV) képes ellátni. A munkabérek emelésére addig van szükség, amíg az el nem éri az Európai Uniós átlagot. A munkabér színvonalának el kell érni az árak színvonalát, ugyanis a jelenlegi árak lényegesen magasabbak a bérekhez mérten.

3.) Az egészségügy helyreállítása:
Elfogadhatatlan az a tény, hogy miközben milliárdokat költünk stadionok és kisvasút építésére, az egészségügy romokban hever. Az országban omladozó korházakat, korszerűtlen orvosi felszereléseket és embertelen korházi körülményeket látunk. Felháborító, hogy egy fő börtönben fogvatartott személy napi ellátása többe kerül, mint egy korházban fekvő beteg napi ellátása.
Hogyan lehet talpra állítani az egészségügyet?
A sport támogatására elkülönített összegek egy részét át kell csoportosítani a korházak felújítására, korszerűsítésére, az egészségügyi dolgozók bérének emelésére. Nem engedhetjük, hogy professzorok, orvosok és ápolók hagyják el az országot csupán azért, mert nincsenek méltóan megfizetve. Kizárólag azzal tudjuk itthon tartani őket, ha meg becsülésük jeléül méltó bérezésben részesülnek. Az egészségügyi dolgozók kivándorlása mindaddig megállíthatatlan, amíg bérük el nem éri az uniós átlagot, azaz minimum az ezer eurós összeget.
Javítani kell a betegellátás minőségén is, új korszerű eszközök, gépek rendszeresítésére, valamint a munkakörülmények javítására van szükség. Mindez a jelenleg rendelkezésre álló államkassza összegéből megvalósítható.

4.) Közbiztonság megvalósítása:
Sajnos az az igazság, azt kell mondjuk, nem érdemes a híreket nézni, hallgatni. Minden nap ugyan arról szól: betörések, lopások, emberölés. Lassan ez a mindennapjaink része, épp úgy mint az evés vagy az alvás. Mindez annak ellenére, hogy "Magyarországon rend van!", mert "Két hét alatt rend lett".
Nem így van!
A megoldás: A közbizttonság nem lehet csupán propaganda eszköz. Valós lépéseket kell tenni. Meg kell állítani a rendőrség bírságolási rohamát, valós intézkedési jogot kell adni a rendőrök kezébe, nem elfogadható, hogy igazoltatáson és bírságoláson kívül sokszor nem tehetnek mást a rend őrei. A közúti ellenőrzések helyett a valódi bűnelkövetők elfogására és felelősségre vonására kell összpontosítani a rendőrség erejét. A rendőrségen kívül a bíróságok munkáját is figyelemmel kell kísérni. Nem engedhetjük az egyre többször tapasztalható enyhe ítéletek gyakorlatiassá válását. Nem elfogadható egy emberőlést elkövető személy tíz-tízenkét éves ítélete. Az emberölés, csak úgy mint a politikai korrupció főben járó bűn. Népszavazás keretében döntést kell hozni a halálbüntetés visszaállításáról. Ez elrettentő példaként szolgálhat a hasonló cselekmények elkövetői számára. (Ez azonban amíg EU-s tagállam vagyunk, nem alkalmazható büntetés). A büntetésvégrehajtási intézetek önfenntartóvá tétele levenné a fogvatartottak eltartásának terhét az adó-fizetők válláról.
Az enyhébb ítéletet kapott rabok a büntetésvégrehajtási intézetben kialakított területen saját fogyasztásra zöldséget, gyümölcsöt termelhetnek, valamint haszonállatokat tarthatnak.
A súlyosabb ítéletett kapott rabok pedig bányákban foglalkoztathatók. Ezzel talpra állítható a hazai bányászat, valamint valóban erősítené a gazdaságot.

5.)Oktatás, köznevelés:
Az elmúlt időszak hangos volt a pedagógusok elégedetlenségétől. Tüntetések, tárgyalások, ígéretek váltották egymást. Azonaban a kormány, azon kívül, hogy leváltották a köznevelési államtitkárt semmi érdemlegeset nem tesz. Államosítják az okatási intézményeket, de nem történik semmi. A pedagógusok túlterheltek, a diákok szintén. Több diplomás tanárok probálnak tanítani minimálbérért, a kerettanterv hibás, túl terheli a diákokat, számtalanszor túlzottan magas elvárásokat támaszt mind a diákok mind a tanárok felé. Felül kell vizsgálni a pedagódusok bérezését, tárgyalás keretében közösen kell megoldást találni a hiányosságokra. Meg kell vizsgálni a kerettantervet, felül kell bírálni a jelenlegi felsőoktatási rendszert. Nem elfogadható, hogy szinte csak a tehetősebb fiatalok juthatnak be az intézményekbe, túl magasak a pontszámok.

6.) A gazdaság fejlesztése:
Magyarország gazdasága nem mondható vezetőnek az Európai Unión belül, köszönhetően az elmúlt húszonhét év politikájának. A gyárakat eladták, a földeket kiosztották egymás között, az állami vagyont elherdálták.
Még van remény!
A meglévő bányákat újra meg kell nyitni, ezzel nem csak egy fontos export szektort állítunk talpra, de rengeteg új munkahelyet teremtünk. Ezáltal élénkül a gazdaság is. 
Második lépésként azokat a termőföldeket, melyeket a Fidesz kormány szétosztott barátai között, vissza kell adni eredeti tulajdonosaiknak, akik valós termelői munkát tudnak és akrnak végezni.

7.) Az EU-s tagság felülvizsgálata:
Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja.
Az Európai Unió felrúgva az alapokmányokat és a csatlakozási szerződésünket folyamatosan probálta az országot rabszolgaságba kényszeríteni illetve szemétlerakóként haználni.
Európa legsilányabb minőségű termékei mind a magyarországi üzletekben került forgalomba. Az előző kormányok pedig ehhez kivétel nélkül boldogan asszisztáltak. Hagyják, hogy az embereket rabszolga sorba hajtsák a multinacionális cégek és kilátástalanságba a bankok.
Van megoldás!
Ki kell harcolnunk egy tárgyalást Brüsszellel a csatlakozási szerződés felülvizsgálatáról, ugyanis az EU alapokmányai szerint demokratikus felépítésű, nem pedig hierarchikusan működő szervezet. Ez azt jelenti, hogy mi is egyenrangú tagok vagyunk.
Egyenlő kötelezettségeink és egyenlő jogaink vannak.
Amennyiben nem sikerül megegyezni Brüsszellel, fenn áll a lehetősége az unióból való kilépésünknek is, amely a köznyelvvel ellentétben nem járhat pénzügyi veszteséggel, mivel egy oldalú szerződés felbontás esetén az EU nem követelheti vissza a már kifizetésre került támogatásokat. Kilépés esetén felülvizsgálható a bankok jelenlegi működése, valamint a halálbüntetés kérdése is.

8.) Kisebbségek kérdése:
Az elmúlt években a média és a közélet hangos volt a cigányság problémáitól. Szinte mindegyik párt foglalkozott ezzel a kérdéssel, érdemi megoldás viszont egyikük sem hozott. A kormány milliárdokat adott az Országos Roma Önkormányzatnak, ezek a pénzek azonban sosem jutottak el oda ahol valóban szükség volna rájuk.
Kikerülhetetlen teendőnk, hogy az országos cigány vajdával Lakatos Csabával egyeztetve közös megoldást találjunk a cigányság problémáira. Továbbá hazánkban számos más kisebbségben lévő nemzetiségi népcsoport él, mint például a németek, szlovákok, horvátok, valamint a görögök stb.
Róluk ez idáig egyik politikai párt sem beszélt, nem törődtek velük, nem ültek velük tárgyaló asztalhoz. A mi feladatunk, hogy velük is felvegyük a kapcsolatot, őket is bevonjuk a társadalom szerves működésébe. Említést kell tenni a hazai zsidóság ügyéről is, az utóbbi időben ugyanis számos összetűzés történt köztük és a többségi magyar társadalom között.
Velük együttműködve tisztáznunk kell a társadalom és a zsidóság egymáshoz való viszonyát. Meg kell tennünk a kisebbséggel szemben azt, amit az eddigi kormányok elmulasztottak: tisztáznunk kell a kisebbségek jogait és kötelességeit egyarént, 1848 óta nem történt hasonló, még az 1867-es kiegyezés sem biztosított egyenlő jogokat a kisebbségek számára-

9.) Valós elszámoltatás- tényleges felelősségre vonás:
Az elmúlt negyed évszázad politikusai mind elszámoltatást ígértek, azonabn ez ügyben sem történik előrelépés.
Főbb céljaink közé tartozik az elszámoltatás és a valós felelősségre vonás. Az első lépés ez ügyben a tisztánlátás.
Az előző kormányok által titkosított akták összességét száz évre visszamenőleg jogi nyilvánosságra kell hozni, ez azt jelenti, hogy kizárólag az ügyészi és bírói apparátus számára enged betekintést. Ezek alapján minden bűnös politikust, érintett személyt felelősségre lehet vonni, el lehet ítélni.
A rendszerváltás óta nagy "divat" volt minden beruházás, kényes eljárások aktáit évtizedekre titkosítani. Ezt a divatot meg kell törnünk, hiszen ezek az akták fontos adatokkal szolgálthatnak a felelősségrevonás, az elszámoltatás érdekében.

10.) Az egyházak helyzete Magyarországon:
Hazánkban számos egyház működik, ezek közül 
2012-ben néhányat történelmi egyházzá nyilvánítottak.
Első sorban a református és katolikus egyházak mellett kell szót emelnünk. Ezen két egyház számtalan alkalommal vállalt rész a történelem adta feladatokból. Azonabn számos más egyház tevékenykedik hazánkban melyekkel kapcsolatban vizsgálnunk kell, mi alapján nyilvánították őket történelmi egyházzá, valamint mi alapján kapnak állami támogatásokat. Vizsgálnunk kell továbbá, ezen egyházak hazánkban betöltött szerepét, valamint meg kell szüntetni az egyházak politikai szerepvállalását. Az egyházakban szerepe van a hitnek, szeretetnek, és megnyugvásnak. Ellenben a politikát nem engedhetjük be az egyházi intézményekbe.
Nem engedhetjük, hogy a győri plébános kijelentéséhez hasonló felháborító botrány történjen.

11.) Honvédelem intézménye:
A XXI. században a xx. századhoz hasonlóan a háborúk korát éljük. Legfrissebb élményünk Amerika és Oroszország konfliktusa az amerikai elnökválasztások kapcsán, de említhetjük Észak- és Dél-Kórea fegyverkezési versenyét is. A valós veszélyt azonban a migrációs válság jelenti.
Tapasztalhattuk a migráns párti országokban, tehát a liberális kormányzású EU-s tagállamokban, hogy az Európába érkező menekültek nagy része egyáltalán nem békés szándékkal jön. Valóban fenn áll a veszélye, hogy a magyarországi határvédelmi intézkedések ellenére hazánkban is az ismert támadásokhoz hasonló esetek töténjenek. A határok drótakadállyal történő lezárása ugyani önmagában, megfelelő emberi és technikai védelem hiányában kevés. A mai honvédelmi rendszer azonban alkalmatlan ezen feladat ellátására. Nem véletlen, hogy a határ védelmére a honvédség mellett a rendőrség erőit is mozgósítani kellett. A jelenlegi honvédelmi rendszer szükség esetén alkalmatlan volna egy katonai beavatkozás végrehajtására.
Meg kell tehát vizsgálni a jelenlegi honvédelmi rendszert, fel kell vetni a kötelező sorkatonaság lehetőségét, valamint a határvédelem szempontjából valódi határőr egységeket kell felállítani, illetve a határ mentén szükséges egyfajta aknazár telepítése is. A jelenlegi haderő silány felszereltsége nem tudja ellátni az ország védelmi feladatait. Maga a NATO ismerte el, hogy hazánkat mint NATO tagállamot nem tudná megvédeni egy esteleges idegen támadás esetén, mert a NATO egységek nem érnének ide időben. 
Magyarország jelenlegi hadereje a következő technikai eszközökkel rendelkezik: 
-14 darab vadász repülőgép
-6 darab harckocsi
-8 darab helikopter. Azt azonabn nem tudjuk, hogy ezek közül mennyi a valóban harcképesen működő eszköz. A fent felsorolt technikai eszközök teljeskörű bevetésével támadás esetén megközelítőleg húsz percen keresztül tudnánk megvédeni magunkat. Magyarországon ütőképes haderőt kell felállítani, amely csak a kötelező sorkatonaság visszaállításával működhet.
Továbbá foglalkozni kívánunk a nemzeti gárdák kérdésével.
A világ számos országa rendelkezik nemzeti gárdával, köztük Amerikával és Svájccal. Ezek az egységek önkéntes alapon szerveződnek. Ehhez hasonlóan Mgyarországon a polgárőrség állományából lehetne létrehozni a Nemzeti Gárdát, hiszen az OPSZ állománya szintén önkéntesekből áll, valamint nem elhanyagolható szempont, hogy ezen állomány már rendelkezik minimálisan szükséges önvédelmi és intézkedés jogi ismeretekkel. Ezzel a módszerrel minimalizáljuk a szükségesen ráfordítandó erőforrások mértékét. A Nemzeti Gárda esetlege konfrontáció esetén a hátország védelmi feladatait láthatná el.

12.) Állat- és környezetvédelem:
A világ politikájában egyre fontosabbá vált a környezetvédelem témaköre. Különböző egyezmények születnek, különböző munkacsoportokat hoznak létre, melyek kizárólag ezen témával foglalkoznak. Magyarországon első sorban az illegális hulladék lerakóhelyek feszámolása és azok létrehozóinak felelősségre vonása a cél. Továbbá fel kell számolni azokat a helyeket, ahol nem az előírásoknak megfelelően helyeznek el/ tárolnak veszélyes vagy sugárzó hulladékokat.
Az állatvédelem szempontjából elsődleges és legfontosabb feladatunk a jelen jogszabályok, törvényi előírások betartása, valamint az állatkínzásért kiszabható előírt büntetési tételek maximalizálása. Ezen felül hosszútávú céljaink közé tartozik a magyar termőföld védelme. A termőföld védelmének jogát még az Alaptörvény is biztosítja.

13.) Nemzeti értékek, nemzeti örökség védelme
Magyarország gazdag "nemzeti értéktárral" rendelkezik. Viszont ezen értékek védelme nem megfelő módon működik.
Számtalan történelmi múlttal rendelkező, nemzeti értékkel bíró épületet találhatunk, melyek annak ellenére, hogy nemzeti örökséggé nyilváníttattak és örökség védelem alatt állnak mégis omladozó, romos állapotban vannak.
Mindez a jelenleg érvényben lévő örökség védelmi szabályozásnak köszönhető, mivel az ilyen fajta védelem alatt állóépületek, emlékművek tekintetében a szabályozás még a felújítást sőt az eredeti állapot megőrzését sem engedélyezi. Szükségesnek tartjuk a jelenlegi örökségvédelmi szabályozások felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a pusztulásra ítélt épületek, emlékművektekintetében lehetőség nyiljon legalább az állapotmegóvás céljából történő felújításra. Ezen felül úgy gondoljuk, hogy az ilyen védelem alatt álló értékek rongálását a büntető törvénykönyv rongálásról szóló törvény cikkelyén belül minősített esetként lehetne kezelni, és a büntetési tételt is ennek fényében kiszabni. Az oktatáson belül szélesebb körben lehetne megismertetni hazánk természeti és történelmi kincseit egyaránt.

14.) Nyugdíj-rendszer:
Magyarország nyugdíj helyzete jelenlegi állapotában az összeomlás felé halad. Ez a folyamat összefüggésben áll a munkavállalók elvándorlásával, ezt úgy kell értelmezni, hogy a jelenlegi munkavállalási helyzetnek, rendszernek köszönhetően az értelmiségiek többsége a jobb megélhetés reményében külföldön vállal munkát. Ez azt eredményezi, hogy Magyarországon nem marad kellő mennyiségű munkaerő aki kitermelje a nyugdíj fizetéséhez szükséges erőforrás összegét. Ez azonban a nyugdíj-rendszer teljes összeomlását jelenti. A megoldás első lépése a Magyarországon történő munkavállalási hajlandóság növelése, tehát meg kell teremteni azokat a feltételeket, hogy a jelenleg külföldön dolgozó munkavállalóknak valóban megérje itthon munkát vállalni. 
Második lépésnek a nyugdíjak emelését tartjuk szükségesnek. A nyugdíj emelésének legreálisabb módjának a reálbérekkel történő egységes emelést véljük. Ez a módszer minden az állami erőforrásokban okozott szükségtelen kiadás nélkül megvalósítható.

15.) Gyermek és ifjúság védelem:
Magyarország vezető pozíciót tölt be a családon belőli erőszak valamint a gyermek bántalmazások terén. Sajnálatos tény, hogy manapság napi gyakorisággal hallhatunk híreket gyermek bántalmazásról, kiskoróak veszélyeztetéséről. Ezek a bántalmazások sok tényezővel összefüggésbe hozhatók. Ezeket felsorolni általánosítva nem lehet, hiszen minden esetben más a kiváltó ok. A gyermek bántalmazás, családon belüli erőszak megszüntetése szinte lehetetlen, azonban elrettentő értékű lépések tételére nem csak jogunk és lehetőségünk van, de egyben kötelességünk is. A gyermek bántalmazáson és családon belüli erőszakon túl ismeretesek más, az ifjúság szempontjából súlyos problémák is. Ilyen problémák például a növekvő kábítószer fogyasztás amely mostanra a kiskorúak körében is nagy mértékben alszaporodott. Valamint egyebek között a fiatalság körében gyakorivá vált bizonyos büncselekmények elkövetése.
Ezen problémákra megoldást nyújthat egy az egykori Magyar Honvédelmi Szövetséghez hasonló szervezet létrehozása. A szervezet segítségével a fiatalok szabad idejüket hasznosan (sportolással, túrázással) tölthetnék. Ezen szervezet teljesen önkéntes alapon működik, nem kötelezhető a részvételre senki, tehát érdekessé kell tenni fiatalok számára. A szervezeten, csoporton belül szervezhetők kirándulások, túrák, ez által egy fajta baráti, ha úgy tetszik bajtársi kapcsolat születhet a fiatalok között. Első kérdés körünkre, a gyermek bántalmazás, kiskorú veszélyeztetésére visszautalva, elsőként a felelősségre vonás tekintetében lehet változtatásokat eszközölni, jelen állás szerint az ilyen cselekmény(ek) elkövetői véleményünk szerint túlzottan enyhe büntetésben részesülnek. E téren (csak ógy mint az állat kínzás kapcsán) emelni, maximalizálni lehetne a kiszabható büntetések mértékét, ez elrettentésként is hathat a társadalom azon rétege számára, amely ilyen vagy hasonló cselekményt követ el. Másrészt a fajsúlyos büntetés kiszabása jobb belátásra bírhatja az elkövetőt egy következő, hasonló cselekmény elkövetése esetén.

16.) Alkotmányosság, Alkotmány-Alaptörvény:
Magyarország történelmében számos alkalommal született új alkotmány. Legutóbb 1989. október 23-án az Alkotmányos Magyar Köztársaság kikiáltásának alkalmával. Ezt az Alkotmányt 2010-ben a jelenleg is kormányon lévő Fidesz-KDNP koalíciós kormány egy toll vonással megszűntette. E helyett létrehozták az ógy nevezett Magyarország Alaptörvényét. Az alaptörvényhez az elmúlt hét év alatt hozzátettek újabb pontokat illetve elvettek belőle (például az öregségi nyugdíj fogalmát). Az Alaptörvénnyel kapcsolatban legfontosabb teendő a 2010 előtti Alkotmányosság visszaállítása, amely nem csak jogunk, de kötelezettségünk és kötelességünk is.

Nemzeti Egység Mozgalom,

2016. január 06.